Első lépés: mikre érdemes figyelni


Ez a tanácsadás azért került ebbe a körbe, mert úgy gondoltuk:

Sok olyan ember, aki közhasznú tevékenységet végez nincs tisztában munkájára ható, számára is fontos dolgokkal:

  • A közhasznúan működő emberek csak segítőként tudnak tevékenykedni. Ennél többhöz kevés a fontos téma, a segítőkészség, a lelkesedés és a szakmai hozzáértés.
  • A közhasznú tevékenység során nemcsak a pontos tevékenység és költségelszámolást várják el a támogatók, hanem az ellenőrizhetőséget is.
  • Amennyiben hivatalosan is szervezetté alakul egy több ember alkotta közösség, vagy egy ember, esetleg cég alapít egy szervezetet a tevékenységhez, még előtte van a finanszírozás kérdése.

Ha a tevékenység jól átgondolt érdekében döntés születik egy szervezet létrehozásával kapcsolatban, el kell dönteni, hogy milyen szervezet kerüljön megalapításra. Érdemes áttanulmányozni az az aktuális törvényi szabályozásokat is.

Nagyon röviden:

  1. Alapítvány: az alapító lehet személy, vagy cég, több alapító is egyidejűleg. Célfeladatok elvégzésére jön létre. 2015-től a közérdekű, közhasznú alapítványok mellett magáncélra, illetve rövid távú célfeladat elvégzésére is létrehozható. Alapítványt csak a bíróság jogosult megszüntetni.

    Az alapító okiratot az alapítói jogok gyakorlója (több alapító esetén gyakorlói) módosíthatják. Az alapító okiratban az alapítvány célját nem lehet módosítani, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.

  2. Egyesület: minimum 10 fő hozhatja létre, ha a tagok közül van aki kilép, vagy tagságát az egyesület felmondja, fél éven túl nem lehet 10 főnél kisebb a létszám. Az egyesület célja az alapvető törvényi szabályozáson túl, hogy az egyesület nem lehet közvetlenül gazdasági célú, mert arra gazdasági társaságot kell létrehozni.

    Az egyesületnek vagyonnal kell rendelkeznie, e vagyon minimális mértékéről a törvény nem rendelkezik. Az egyesületi vagyon nem osztható fel a tagok között és az egyesület a tagoknak nyereséget sem juttathat. Ha az egyesület megszűnik a kielégítetlenül maradt tartozásokért az egyesület tagjainak egyetemlegesen kell helytállniuk. Ha egyesület jogutód nélkül megszűnik – a fizetésképtelenség esetét kivéve – éppúgy végelszámolási eljárást kell lefolytatni, mint a gazdasági társaságoknál.

Mindezek mellett bármi legyen a döntés a cél minden valószínűség szerint az, hogy a szervezet működjön, a kitűzött célok megvalósuljanak. A tapasztalatok azt mutatják, nagyon sokszor pont a megalapított szervezet illetékesei akadályozzák ezt.

Hogyan lehet elérni, hogy biztosan ne működjön egy ilyen szervezet?

  1. A külvilág felé bürokratikus, hosszú szövegekből álló tartalmú, hivatalos hangvételű megjelenéssel.
  2. A személyes márkaépítés elmulasztásával.
  3. A bárki számára érthető és másolható módszerek kerülésével.

Miért fontos, hogy másképp tegyünk?

Mert egy ilyen szervezet összetettebb, sok szempontból nehezebb helyzetben van mint egy vállalkozás, ám a vállalkozásoknál szükséges beindító módszerek nem hagyhatók el:

  1. A célközönség meghatározása egy közhasznú szervezetnél dupla:
    • Kiket és hogyan kíván a szervezet támogatni?
    • Kik támogathatják a szervezetet munkája során?
  2. Reklám és marketing megszervezése:
    • Liftmarketing építése - ez a szervezet célját, tevékenységét maximum 1 tőmondatban elmondható, a célközönségeket vonzó megfogalmazását jelenti;
    • Közösségi oldalaktól független reklámfelület kiépítése - minden kötött felület a lehetséges érdeklődők jelentős részét kizárja, legjobb egy alacsony költségű saját webes megjelenés;
    • Ajánlási és keresztmarketing kiépítése - része legyen mindazon szervezetek ajánlása melyek együttműködnek a saját szervezettel, az ajánlás kölcsönös;
    • Keresőoptimalizálás kiépítése;
    • A szervezet tudottan hasznos tevékenységének rövid, közérthető, szórakoztató bemutatása, az események, szakmai anyagok rendszeres közzététele.
  3. Egy induló szervezet nemigen számíthat arra, hogy olyan bevételei lesznek, melyek fedezik a fenntartást, fejlesztést ha nincs hiteles, még a megalapítás előtt jó hírnevet szerzett vezetősége, tagsága. Ez a kulcsa a fent említett személyes márkaépítésnek.
  4. A tagok, tisztségviselők minden feladatot meg kell oldjanak, amit egy profi vállalkozásban elvégeznek ahhoz, hogy gördülékeny legyen a működés, ezzel is vonzóvá téve az érdeklődők számára a támogatást.
  5. Mivel bevételeik elsősorban pályázatok és támogatások révén lesznek, így a profi pályázatírás és a profi kapcsolatépítés egyaránt fontos.

Hogy is működnek a közhasznú szervezetek a valóságban?

Általában a közhasznú szervezetet egy, vagy néhány ember hívja létre. Nevezzük az egyszerűség kedvéért alapítónak. Akkor is, nem egyedül van.

Az alapító a célterületen szakmailag felkészült, viszont ritka eset, hogy profi marketingesek, kiemelkedő ügyvezetők, rendkívüli HR szakemberek az őt körülvevők. Ők is inkább a szervezet szakmai oldalához értenek, vagy érzelmileg elkötelezettek a téma iránt, amit lelkesen támogatnak.

Szóval lelkesedésben nincs hiány. Az anyagiak területén viszont többnyire igen, mert nincs a Földön annyi gazdag ember, mint amennyi közérdekű, közhasznú megoldandó feladat... A támogatások megszerzése sem egyszerű.

A magánemberek és vállalkozások anyagi szintje alig enged meg közvetlen támogatást, nem beszélve a szándékos nehezítésekről. Az adó százalékok küldése nem jelenti azt, hogy a célzott helyre ér a pénz, mivel a háttérben újraelosztás folyik. A végül megkapható adó százalékok, pályázati pénzek megítélése és kifizetése minimum hónapokra van egymástól.

A belső háttér és a szervezet felépítésének kérdése a szakmai hozzáértésen túl elsősorban csapatépítési téma, megfűszerezve vállalkozási szaktudással, reklám és marketing hozzáértéssel. Ez a terület pont olyan, mint az egészségünk: legnagyobb ellenségünk az ego. Elhiszem ha muszáj, hogy van olyan szervezet, melynek vezetője mindhárom témában a legjobb. De a nap neki is csak 24 órából áll!

Nézzünk körül a feladatok között együtt!